A Szeretet nem fogy el sosem

Vége

Nincs többé barátom. Hihetetlen fájdalom, egyszer talán ki tudom bőgni magamból. 

Reggel

Nagyon nehezen aludtam el tegnap este, fájt a fejem és valószínűleg nagyon megugorhatott a vérnyomásom, borzasztó feszültség volt bennem. Be kellett venni plusz vérnyomáscsökkentő és nyugtató bogyókat, hogy meg tudjak nyugodni az elalváshoz. Végül is sikerült. Az átélt dolgok tükrében nem csoda, hogy így történt. Túl sok van rajtam mostanában. Az anyagi gondok, a kamasz lányaim miatti gondok, a stresszes munkahely. A szívinfarktus előszobájában vagyok. Vagy az agyvérzésnek. Ez az út valamelyik kettő felé vezet. Meg kellene nyugodnom végre, békességre kellene jutnom. Pedig keresem a békességet, mint a kincset már hónapok óta. Lehetne mondani, hogy évek óta, de intenzíven csak mostanában, amióta úgy érzem, megbolondulok a gondokba bele. Sajnos sokszor érzem azt is, hogy véget kéne vetni az életemnek. De azt ugye nem lehet, a család, a barátok, és legfőképpen Isten miatt. Sokat gondolok arra, hogy az élet fájdalmára egyetlen megoldás, hogy megszüntetjük a fájdalom okát, magát az életet. Játszadozom a gondolatával többféle verzióban. Csak nem tehetem. Nem az enyém az életem. Nem én rendelkeztem így, hogy legyek, azt sem dönthetem el én, hogy mikor megyek el. Ezt jól tudom, mégis gondolok rá, tervezem és beszélek róla. Könnyű lenne megszabadulni így a földi terhektől, csak ha rosszul számítok, akkor jönne utána a élet utáni kínlódás a pokolban. Hallottam egy hangfelvételen a pokol hangjait. Szörnyű volt hallani is, érezni a kínokat még szörnyűbb lenne. Hát oda nem, semmiképpen. Akkor marad a földi "pokol". Remélem, hogy Isten hallja az imáimat és megsegít. Visszaadja az életembe az örömöt, a létbiztonságot, a békességet, a mindent kiálló szeretetet, az életkedvet, és a barátomat.

Csak egy kuka

Ezt a blogot senki másnak nem írom, csak magamnak. Azért is az a címe, hogy Senkinek. Ez egy szemetesláda féle blog. Beledobálom mindazt a gondomat, bánatomat, amit nem tudok másként szavakba önteni. Vagy nem akarok, mert amúgy sem értenék, illetve nem is érdekelne senkit az égvilágon. Akit érdekel, aki odafentről próbálja terelgetni a sorsomat, Ő úgysem olvassa, mert Ő a sorok mögé lát, és úgyis tudja, hogy amit itt leírok, az nem az igazság, csak valami érzelmős maszlag, aminek semmi értelme nincs. Szerintem sincs, de jól esik így tét nélkül írogatni. Amikor nincs kritikus, és nincs senki, aki előtt szégyenkeznem kellene. Akkora marhaságokat is leírhatok, amilyenek csak telnek tőlem, nem fog senki kiröhögni, vagy sajnálni azt gondolva magában: "Hogy ez mekkora hülye!." Mert tény, hogy az vagyok, de ha valaki meg találná írni, vérig sértődnék. Egy emberekhez ragaszkodó hülye majom vagyok. Mert micsoda az ember? Csak lehellet, ami ma van, és holnap már nincs. Ahogy lehet, hogy én sem leszek holnap. Ki tudja előre a holnapot? A ma a biztos. Pontosabban az a biztos, ami már megtörtént. Azt is mondhatjuk, hogy a ma a holnap tegnapja. Tervezhetünk, álmodozhatunk, de nem mondhatjuk, hogy holnap ezt vagy azt fogunk tenni. Megtehetjük, ha az Isten is akarja, hogy éljünk. Mert az ember élete olyan, mint a harmat. Reggel van, aztán felkel a nap,és délben már nyoma sincs sehol. Milyen böcs is lettem, csak az a baj, hogy azért vagyok ilyen szófosó, mert nem tudok aludni. Bántanak, amik ma történtek velem. Bánt nagyon, hogy lehet, hogy holnap már nem lesz többé barátom, mert ma összevesztünk, és nem akar megbocsátani. Vagy csak olyan nagyon meg van bántva, hogy nem képes rá. Meglátjuk, hogy mennyire erős az egymás iránti szeretetünk. Eddig még kiállta a próbát. Eddig még.......     

Mosoly

♥ Egy mosoly nem _______ kerül semmibe, ♥
és nagyot visz véghez. _♥_ Gazdaggá teszi azt,_♥_aki
kapja, _♥_ és aki adja, nem lesz szegényebb. _♥_ Csak egy
pillanatig tart, de az emléke olykor örökké él._ ♥_ Senki sem
elég gazdag ahhoz, hogy nélkülözni tudná, és _♥_ senki sem
olyan szegény, hogy ne tudná adni._♥_ A barátság érezhető
jele._♥_ A mosoly nyugalmat ad a fáradt embernek__♥
♥ _ Bátorságot önt a csüggedőbe. _♥ _ Ha valamikor
találkozol valakivel, _♥_ aki nem adja meg neked
a megérdemelt mosolyt,_ ♥_ légy nagylelkű és
ajándékozd meg őt Te a mosolyoddal. _♥
Mert senkinek sincs akkora szüksége
egy mosolyra, _♥_ mint aki
nem tud mosolyogni
m á s r a.
♥

Egy nagy adag szeretet és féltés - anno.

fenn vagy még?

aham  vártalak  akarsz még beszélni velem?

naná azér' vártalak, bár már majd álmonhalok jó későn végeztél

igen mert nagytakarítás is volt, amit nem tudtunk előre ezért végeztünk később, mint gondoltuk hulla vagyok

nem csodálom agyilag? is?

mindenhogy

remélem, ma nem bogyózol... olvastad, amit a gmail-on írtam?

tavaly sem bogyóztam, mégsem voltam önmagam ez valami tavaszi dili nálam

tavaly jutottál el odáig, hogy kimenjenek belőled a régi bogyók maradékai kérlek! higyj nekem!

annyira szeretném! annyira fontos volna, hogy tudjam, hogy jól vagy... hogy nincs bajod... hogy nem is lesz ezektől a szaroktól

nincs bajom tényleg és már délután elhatároztam, hogy elviszem neked a bogyókat minél előbb

szeretlek pokoli délutánom volt... nem tudtam, mit tehetnék

mert?

mert úgy éreztem, meg sem hallod amit mondok mert lepergett Rólad minden

valóban, volt egy-két alkalom, amikor nem akartam meghallani nem csak ma, hétfőn is

annyira fura... van, amikor nem halljuk meg egymást minden szeretetünk ellenére sem de talán ott a titok a kettőnk dolgában, hogy ez mégsem múlik el...

nem arról van szó, hogy nem hallottalak, vagy nem adtam igazat csak ragaszkodtam hozzá

tudom

mint egy mentőkötélhez

ismerős az érzés amikor süket és vak vagyok

és megyek, még akkor is, ha tudom, rossz az út...

hogy ha elengedem, nem lesz semmi,

hidd el, megértlek, csak ilyenkor a tehetetlen düh munkál... mint Benned is.. tényleg jobban vagyol?

hát elég nehezen jöttem ma rendbe 8 xanax sokáig kábított

és még odafelé is eléggé szédelegtem

már azon gondolkodtam, felhívom papit, hogy dobálja ki őket... de mégsem tettem... ez a kettőnk dolga, semmi köze hozzá...

nem tudtam, hogy fogom elkezdeni a munkát, azt hittem Annát uszítod rám tényleg

büszke vagyokRád az is járt a fejemben ismersz már

nem hiszem, hogy okot adtam rá

de Anna nagyon kiakadt látta, hogy nagyon ki vagyok és nem értette, hogy miért kérem, hogy aludjon velem

nem mondtam semmit, csak, hogy ideges vagyok aztán látta a xanaxos dobozt és kérdezte, hogy ugye nem ittam rá?

jól tetted...úgysem értené... ehhez még gyerek

és mondtam a 8 db-ot

ígérd meg, hogy soha többé...

meglepődött, hogy miért akarom kicisnálni magam

ok? kérlek nem csodálom

megijesztetted őt is

eléggé

tegnap utána néztem a halálos dózisnak azért attól messze votlam

hülye!!!!!!!!! Neked a katéterezések, meg a gyógyszerek miatt kiszámíthatatlan, mennyi az annyi... ezt kéne végre megértsd...

féltlek... és ez rohadék egy érzés

igen, de én is féltlek és annyira megijedtem tegnap a leveledtől

hidd el

nem akarom előírni, hogy mit tegyél ok

de rettenetes érzés kerített a hatalmába

tudom... hülyeség volt megírni

végül is, ahogy elmagyaráztad, talán nem mert csak azt írtad, hogy nem akartál hülyeséget csinálni

csak Te vagy az egyetlen, akivel mindent megosztok ezért hát Neked mondtam el...

igen a baj csak az volt, hogy a félelmeim bindultak

de végig se gondoltam... csak egyszerűen Te minden dolgomról tudsz... képzeld!

amikor már nagyon féltettelek, mert láttam a dolgokat rosszul alakulni, mégsem hallgattál rám

és én már nem is kellek majd?

miért ne kellenél??? hülye vagyol? szivemke.. A... pasi.. s mint ilyen sosem léphet a helyedbe ahogy senki más sem

ha úgy döntök, hogy elmegyek, akkor ahhoz pláne kellenél, hogy bevállald a művésznőt...

aha oks akkor legalább oda tudom adni a bogyókat

jajám! úgy elviszem, mint a pinty!!!!

kidobálom a kukába ahogy a dormicumot

mikorra hozod a művésznőt?

még nemtom...

basszus még vmi L... nem vállalta bébit mégse péntek-szombatra

rendben

én bevállalom

drága vagy szivem... és nagyon köszönöm

köszi, hogy megvártál hihetetlen jól esett és sokat segített

ennek örülök

féltem, hogy egy darabig haragudni fogsz és gondoltam, hogy jobb lesz, ha pár napig meghúzom magam, és nem jelentkezem

dühöngtem délután... bosszúból kitakarítottam

de jobb volt így

én is takarítottam elég dühödten de én nem rád haragudtam, hanem magamra

bántott, hogy miért voltam ilyen

soxor nem értem mit miért csinálok... Nálad se... azért baromira tudunk egyformán, egy időben hülyék lenni

édes vagy, tudod? nagyon jó, hogy most beszélhettünk

köszönöm... nagyon vártalak

szeretlek köszönöm megígérem, hogy most már inkább hallgatok Rád

édes vagy

és nem akarom, hogy aggódj miattam

kezdesz kifelé mászni - ennek nagyon örülök

hát ezt már mondtam pár napja de most már tényleg úgy érzem, hogy igen

úgy legyen! nagyon jó lenne

rendben de gondolom, hogy már álmos vagy

holnap délelőtt megyek Gödre, ha nem esik

eléggé... kihez?

segítek Marikának veteményezni

mert ő is egyedül van mindenre, és jól esik neki a segítség de délig megcsináljuk legkésőbb kettőre itthon leszek

ne fáraszd ki magad nagyon

nem fogom és este hozhatod Bébit ok?

ok

az enyém szívemhez értesz

mert Téged igazán szeretlek őket meg nem

na menjél aludni nekem is kellene de jól esett beszélnem veled

asszem... hát ez nekem is!!! megnyugodtam

haza jövök írok ok

ok szivecske

rendben én is

aludj egy nagyot mormotásost

jó éjszakát és nyugodt alvást és köszönöm, hogy nem volt neked mindegy, hogy mi van velem

Neked is szivecske

hogy a francba lenne mindegy???

puszillak ezerszer

én is Téged! aludj nagyon jól!

jóccakát Te is székekkel

Neked is

szia

szia szivem

Barátomról

"Nincs emberi kapcsolat,mely megrendítőbb, mélyebb lenne,mint a barátság. A szerelmesek,igen,még a szülők és gyermekek kapcsolatában is mennyi az önzés és a hiúság! Csak a barát nem önző máskülönben nem barát. Csak a barát nem hiú,mert minden jót és szépet barátjának akar,nem önmagának. A szerelmes mindig akar valamit; a barát nem akar önmagának semmit. A gyermek mindig kapni akar szüleitől, túl akarja szárnyalni atyját; a barát nem akar kapni,sem túlszárnyalni. Nincs titkosabb és nemesebb ajándék az életben mint a szűkszavú megértő türelmes és áldozatrakész barátság.S nincs ritkább."

"Az igazi barát az, aki ismer, de ennek ellenére szeret is." 

"A barátsággal sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását." (Cicero) 


"A barátom csendes angyal, újra megtanít repülni, ha a szárnyaim már nem emlékeznének hogyan kell."

Fohász

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász
 

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!

 

Amiért nem adom fel

Ott maradni a harcban, mikor fárad a kéz,

Az az egyetlen tarthat, ami több mint az ész.

Csak a szeretet képes, amire semmi más,

Hogy elveszhetett az érdek, de élni fog a világ.

Az, hogy életét adja ellenségeiért,
Vérét omlani hagyja, ilyet ki hallott még?

Mindig súgod, hogy küzdjél, látod érdemes volt,
Többet adott a hűség, mint a pillanatot
Tűzben izzani végig, mint a legelején,
Csak a SZERETET visz, hogy odaérj…
Csak a SZERETET visz, hogy odaérj…

Közeledik az óra, már csak alig elég,
Hazarepül a gólya, tudja az idejét.
Vár egy terített asztal, körben millió szék,
És ott van, akit magasztal a győztes emberiség.

Mindig súgod, hogy küzdjél, látod, érdemes volt
Többet adott a hűség, mint a pillanatot.
Tűzben izzani végig, mint a legelején,
Csak a SZERETET visz, hogy odaérj…
Csak a SZERETET visz, hogy odaérj…